Ez a tartalom oktatási célt szolgál, a könyv gondolatainak összefoglalása. Nem minősül befektetési tanácsadásnak. A döntés felelőssége minden esetben a tiéd.
Könyv-összefoglaló · Pénzügy Péntek
Nagy hibák
A történelem legnagyobb befektetőit nézi meg onnan, ahonnan ritkán szokás: a legdrágább hibáik felől. A tanulság kijózanító — a hiba elkerülhetetlen, ezért nem a hibátlanságra, hanem a túlélésre kell rendszert építeni. Négy héten át, vizuálisan végigvezetve.
Görgess
A legtöbb befektetési könyv sikersztorikat mesél. Michael Batnick Nagy hibák című kötete pontosan az ellenkezőjét: tizenhat legendás befektetőt vesz sorra, és mindegyiknél azt nézi meg, hol veszítette el a legtöbb pénzt. Az eredmény furcsán megnyugtató. Kiderül, hogy a legjobbak sem hibátlanok — csak túlélték azt, amit elrontottak.
Nem a tudás hiányzott egyiküknek sem. Egy előre megírt terv hiányzott arra a pillanatra, amikor az érzelmek átveszik az irányítást. — a könyv négy hetének közös nevezője
Négy pénteken négy hibatípust jártunk körbe: a tőkeáttételt, a saját pályád elhagyását, az egót és az elkerülhetetlen nagy esést. Íme a négy hét lényege egy helyen.
1. hét · Jesse Livermore
A tőkeáttétel öl
Volt egy ember, aki jobban olvasta a piacot, mint bárki a korában. 1929-ben, a nagy tőzsdekrach közepén, amikor mindenki más a vagyonát vesztette, ő 100 millió dollárt keresett. Tizenegy évvel később ugyanez az ember csődbe jutott, és tragikusan ért véget az élete. Nem azért, mert nem értett a tőzsdéhez, hanem mert egyvalamit sosem tudott kordában tartani.
Jesse Livermore heti 6 dollárért kezdte, egy brókercégnél írta a táblára az árakat. Ő fogalmazta meg a tőzsde legtöbb híres aranyszabályát — aztán a saját pénzével rendre a fordítottját csinálta. A gyapotban bukott a legnagyobbat: eladta a búzát, amin épp nyert, és rávásárolt a gyapotra, amin bukott. A végén 440 ezer bála gyapotot tartott, több mint 25 millió dollár értékben. Végül 4,5 millió dollárt veszített rajta. Összesen négyszer ment csődbe.
Mindig add el, ami veszteséget mutat, és tartsd meg, ami nyereséget. Annyira nyilvánvaló volt és annyira jól tudtam, hogy máig csodálkozom magamon, amiért mégis fordítva csináltam.Jesse Livermore
A közös pont minden bukásában a tőkeáttétel volt: hitelből, a saját pénzénél sokszorosan nagyobb tétben játszott. És itt a lényeg — a tőkeáttétel nem teszi okosabbá a döntésedet. Csak felnagyítja azt a hibát, amit előbb vagy utóbb úgyis elkövetsz.
Tőkeáttétel
nélkül
nélkül
−30%
2×
tőkeáttétel
tőkeáttétel
−60%
3×
tőkeáttétel
tőkeáttétel
−90%
Egyetlen 30%-os piaci esés, három tétméret. A piac ugyanaz — a különbséget te állítod be. Háromszoros tőkeáttételnél egy átlagos tőzsdei visszaesés is majdnem mindent elvisz.
Hogy ez ne csak a régi idők hibájának tűnjön: a kilencvenes évek végén két Nobel-díjas közgazdász vezetett egy alapot, amely 1,25 milliárd dollárral indult, egy ponton pedig ezer milliárd dollárnyi nyitott pozíciója volt. Papíron minden kockázatot kiszámoltak. Aztán egyetlen nap alatt 550 millió dollárt buktak, öt hét alatt vége lett, és az amerikai jegybanknak kellett 14 nagybankot összehívnia. Még Benjamin Graham is — aki magát a fundamentális elemzést találta ki — 70 százalékot bukott a nagy válságban, mert az olcsónak tűnő piacon hitelre vásárolt. Az olcsó pedig még olcsóbb lett.
Neked ebből egyetlen szabály a fontos: soha ne fektess hitelből, és ne tegyél a piacra akkora összeget, aminek az elvesztése fájna. A te előnyöd, hogy téged senki nem kényszerít nagy tétre. Sőt: éppen a „biztos” tét a legveszélyesebb, mert arra teszed rá a legtöbbet.
2. hét · Warren Buffett
Maradj a saját pályádon
A világ legjobb befektetője 63 évesen követte el élete legdrágább hibáját. Nem egy részvénnyel, hanem egy cipőgyárral. Warren Buffett 1993-ban 433 millió dollárért megvette a Dexter Shoes nevű amerikai cipőgyárat — pedig egész életében azt tanította, hogy csak abba fektess, amit tényleg értesz. A cipőipar nem tartozott ide. A Dexter néhány éven belül nullát ért.
A vételárat ráadásul nem készpénzben fizette ki, hanem a saját cége részvényeivel. Az a 25 200 darab Berkshire-részvény ma nagyjából 6 milliárd dollárt érne — a cég akkori teljes értékének körülbelül a harmada. Ekkora vagyont adott oda egy gyárért, ami hamarosan értéktelen lett.
Egyértelmű hibát követtem el, amikor annyit fizettem a Dexterért 1993-ban. Ráadásul ezt a hibát megfejeltem azzal, hogy Berkshire-részvényekkel fizettem.Warren Buffett, a 2000-es részvényesi levelében
És itt jön az, amiért Buffettet mégis minden idők legjobbjaként emlegetjük: az éves részvényesi leveleiben 163-szor szerepel az a szó, hogy hiba. Nem kimagyarázza a tévedéseit, hanem beismeri őket. A nagyoknál nem a hibátlanság a mérce, hanem az, hogy mit kezdenek a hibáikkal.
A pénz nem a belső körben vész el, és nem is a körön kívül — hanem a kettő közötti sávban, ahol magabiztos vagy, de valójában nem értesz hozzá.
Nem ő az egyetlen, akit a saját sikere csalt tőrbe. Michael Steinhardt közel harminc éven át verte a piacot amerikai részvényekkel — aztán az alapja közel 5 milliárd dollárosra hízott, a megszokott terep szűk lett, és átment külföldi kötvényekbe, egy piacra, amit bevallottan kevésbé ismert. 1994 februárjában a jegybank váratlanul kamatot emelt: négy nap alatt 800 millió dollárt veszített. Mark Twain pedig a kora legjobban fizetett írója volt, mégis szinte mindenét elbukta találmányokon — írónak zseni, befektetőnek katasztrófa.
Neked ebből egyetlen kérdés marad, tedd fel minden befektetés előtt: tudok-e erről többet, mint aki el akarja adni nekem? Ha jön a kriptós tuti tipp vagy az egzotikus külföldi részvény, és igazából nem érted, az nem a te pályád. A kisbefektető szuperereje, hogy nyugodtan maradhat az unalmas, jól érthető megoldásoknál — ott nem kell okosabbnak lenned senkinél.
3. hét · Stanley Druckenmiller
Az ego drágább, mint a tévedés
A világ egyik legjobb befektetője pontosan tudta, hogy a technológiai lufi ki fog pukkanni. Nem sejtette — tudta, előre megmondta. Aztán mégis beletett 6 milliárd dollárt, szinte pontosan a csúcson. Hat hét alatt elveszítette a felét. Nem azért, mert rosszul látta a piacot. Azért, mert nem bírta nézni, hogy mások gazdagodnak.
Stanley Druckenmiller a fegyelem legendája volt: nagyjából harminc éven át hozott évi 30 százalék körüli hozamot, veszteséges éve nem akadt. A kilencvenes évek végén ő is látta, hogy a technológiai részvények ára elszakadt a valóságtól, ezért az esésükre fogadott. Túl korán. Bukott rajta, miközben körülötte a fiatal kereskedők két kézzel keresték a pénzt a lufin. Aztán megtört: az egyik kedvencét korábban 50 dolláron vásárolta, most 240-en vett belőle újra, nagy tételben.
A lufi tetején beszállni a felzárkózás legdrágább módja. Nem az elemzés hibázott — az önuralom fogyott el.
Vettem 6 milliárd dollárnyi technológiai részvényt, és hat hét alatt 3 milliárdot buktam rajta. Hogy mit tanultam belőle? Semmit. Már előtte is tudtam, hogy nem lett volna szabad megtennem. Egyszerűen nem bírtam magammal.Stanley Druckenmiller
Van a rossz befektetés: felállítasz egy átgondolt tézist, tévedsz, veszítesz. Ez a játék része. És van az öngól: amikor úgy lépsz, hogy közben pontosan tudod, hogy hiba. Bill Ackman másképp sétált ugyanebbe a csapdába: 2012 végén egy háromórás, 334 diás előadásban hirdette ki a világnak a tézisét — onnantól hiába fordult ellene a piac, nem tudott csendben kiszállni. Már nem a pénzét védte, hanem a hírnevét. A Sequoia elemzői pedig hagyták, hogy a kedvenc részvényük a vagyon 32 százalékáig hízzon; amikor a céget csalással vádolták, nem kiszálltak, hanem vásároltak. A részvény néhány hónap alatt több mint 90 százalékot esett.
Neked ez két házi szabályt jelent. Az első: soha ne mérd magad mások hozamához. Ha az ismerősöd kriptója idén megduplázódott, attól te még nem maradtál le semmiről. A második: ne hirdesd ki, mibe fektettél. Amint kiposztoltad vagy elmesélted a családi ebédnél, onnantól nem a pénzedet véded, hanem a büszkeségedet — és sokkal nehezebb lesz kiszállni, ha tévedtél.
4. hét · Charlie Munger · záró
A hiba elkerülhetetlen — a kérdés, hogy túléled-e
Ha 1973. január elsején odaadtál volna 1000 dollárt a történelem egyik legokosabb befektetőjének, két évvel később 467 dollárt kaptál volna vissza. A pénzed több mint fele odalett volna. Ma mégis minden idők egyik legjobbjaként emlegetjük. Charlie Mungernek hívják.
Munger alapja elképesztően kezdett: 1962 és 1969 között átlagosan évi 37 százalékot hozott. Aztán jött az 1973–74-es medvepiac, a nagy válság óta a legrosszabb. A portfóliója erősen koncentrált volt — a végén a vagyon 61 százaléka egyetlen cégben ült. Az alap 1973-ban 31,9, 1974-ben újabb 31,5 százalékot esett.
1000 $ → 467 $két év alatt — ugyanazokkal a cégekkel, amelyek üzletileg rendben voltak
És itt a csavar: ez nem stratégiai hiba volt. A cégek nem mentek tönkre, csak az áruk zuhant, mert körülöttük minden zuhant. A nagy esés nem a rendszer hibája, hanem a nagy hozam ára.
Ha nem tudsz nyugalommal végignézni egy 50 százalékos árfolyamesést évszázadonként kétszer-háromszor, akkor nem való neked a részvény. És megérdemled azt a közepes hozamot, amit kapni fogsz.Charlie Munger
Nem Munger az egyetlen, aki a túlélésből csinált stratégiát. John Maynard Keynes kétszer ment majdnem csődbe, amíg a saját gazdasági jóslataira spekulált — a saját szakmájában bukott el. Aztán feladta a jóslást, néhány jó céget vett olcsón, és türelmesen ült rajtuk: 1932 és 1945 között 869 százalékot hozott, miközben a brit piac összesen 23-at emelkedett.
A legőszintébb vallomás viszont magától a szerzőtől jön. Batnick egy teljes fejezetet szán a saját hibáira: egyetlen év alatt 12 ezer dollárt fizetett ki kereskedési jutalékra, a következő évben pedig majdnem 12 ezer dollárt bukott — miközben az amerikai piac 32 százalékot emelkedett. És közben az esküvőjére meg a lakásvásárlásra szánt pénz is a piacon ült. Ahogy írja: a piacot nem érdeklik a céljaid. Nem tudja, mikor mész nyugdíjba — az ő esetében azt sem tudta, mikor lesz az esküvője.
Csak annyit tarts részvényben, aminek a felezését ép ésszel kibírod. Ha 100 ezerből legfeljebb 30 ezer veszteség fér bele, ne tegyél 60 százaléknál többet részvénybe.
Amire pár éven belül szükséged lesz, azt ne fektesd be. Lakás, autó, esküvő — annak készpénzben vagy állampapírban a helye.
Hagyd a napi adok-veszt. A jutalék meg a kapkodás többet visz el, mint amennyit az ügyeskedés hoz.
Nem az esést kell kiszűrnöd a rendszeredből, hanem a kényszereladást.
Az esést nem elkerülnöd kell, hanem túlélned — úgy, hogy sose kelljen a mélyponton, kényszerből eladnod. Ez az egész könyv tanulsága egyetlen mondatban.
A könyv lényege 6 mondatban
Tizenhat legenda, tizenhat bukás, egy közös nevező.
1
A tőkeáttétel öl. Nem az okos döntést turbózza fel, hanem a hibát nagyítja csőddé.
2
Maradj a saját pályádon. A pénzed ott vész el a legkönnyebben, ahol a legmagabiztosabb vagy.
3
Az egód a legdrágább ellenfeled. Ne versenyezz mások hozamával, és ne hirdesd ki, mibe fektetsz.
4
A nagy esés a hozam ára, nem a rendszer hibája — a jó cégek árfolyama is felezheti magát.
5
Tévedni a játék része, az öngól nem. A baj ott kezdődik, amikor úgy lépsz, hogy közben tudod: hiba.
6
A cél nem a hibátlanság, hanem a túlélés: sose kelljen a mélyponton, kényszerből eladnod.
Gyakori kérdések a könyvről
Miről szól Michael Batnick Nagy hibák című könyve?
A történelem legnagyobb befektetőit mutatja be a legdrágább hibáik felől. Livermore-tól Buffetten és Druckenmilleren át Mungerig végigveszi, hol és miért buktak nagyot, és mit tanulhat ebből egy kisbefektető. A központi állítása, hogy a hiba elkerülhetetlen, ezért nem a hibátlanságra, hanem a túlélésre kell rendszert építeni.
Mi a könyv négy legfontosabb tanulsága?
Egy: a tőkeáttétel öl, mert nem az okos döntést nagyítja fel, hanem a hibát. Kettő: maradj a saját pályádon, mert a pénz ott vész el a legkönnyebben, ahol a legmagabiztosabb vagy. Három: az egód a legdrágább ellenfeled, ezért ne versenyezz mások hozamával. Négy: a nagy esés nem hiba, hanem a hozam ára.
Mennyit érdemes részvényben tartani a könyv logikája szerint?
Annyit, aminek a felezését ép ésszel kibírod. Ha egy 100 ezres portfólión legfeljebb 30 ezer veszteség fér bele, akkor legfeljebb 60 százalék mehet részvénybe. Amire pár éven belül szükséged lesz — lakás, autó, esküvő —, annak nem a tőzsdén a helye. Ez tájékozódási keret, nem befektetési tanács.
Kinek szól a Nagy hibák?
Elsősorban annak, aki már elkezdett befektetni, és a saját döntéseit szeretné biztonságosabbá tenni. Nem stratégiai kézikönyv és nem részvénytippek gyűjteménye: a hibák anatómiájáról szól, ezért kezdőként is olvasható, tapasztaltként pedig kifejezetten kijózanító.
Olvasd el az egész könyvet
Ez az összefoglaló négy hét sűrítménye — a teljes gondolatmenet, mind a tizenhat történet és a mélység a könyvben van. Ha a saját hibáidat akarod olcsóbbá tenni, itt kezdd.
Megszerzem a könyvet Fizetésnél avaslevi kuponkóddal kedvezményesen.
Nem tudod, hol kezdd a saját pénzügyeidet? Töltsd ki a 30 napos kvízt →