Ez a tartalom oktatási célt szolgál, a könyv gondolatainak összefoglalása. Nem minősül befektetési tanácsadásnak. A döntés felelőssége minden esetben a tiéd.
Könyv-összefoglaló · Pénzügy Péntek
Az intelligens befektető
Warren Buffett szerint ez a legjobb könyv, amit a befektetésről valaha írtak. Graham nem tőzsdetippeket ad, hanem jellemet és mércét: hogyan ne sodorjon el a tömeg, mit kezdj a piac hangulatával, mennyi részvényt tarts és miért számít, mennyit fizetsz. Négy héten át, vizuálisan végigvezetve.
Görgess
Az előző könyvben, Ben Carlson Befektetés józan ésszel című kötetében azt láttuk, hogy a jó befektetési terv egyszerű. Most visszamentünk az ősforráshoz: Benjamin Graham Az intelligens befektető című könyvéhez, amiből Housel, Green, Batnick, Carlson és Warren Buffett is tanult. A könyv először 1949-ben jelent meg, a magyar kiadásban Jason Zweig mai példákkal frissített kommentárjai segítenek lefordítani a mai világra.
Akkoriban azt gondoltam, hogy egyértelműen a legjobb könyv, amit a befektetésről valaha írtak. Máig ezt gondolom róla. — Warren Buffett, a negyedik kiadás előszavában
Buffett tizenkilenc évesen olvasta először. Négy pénteken négy lépésben raktuk össze Graham gondolkodását: miért a jellem dönt és nem az IQ, mit kezdj Piac úr hangulatával, mennyi részvényt tarts és miért számít, mennyit fizetsz. Íme a négy hét lényege egy helyen.
1. hét · Isaac Newton · a jellemKiküldve:
A befektetés jellem kérdése, nem IQ-é
1720 tavaszán Isaac Newton részvényeket tartott a kor legfelkapottabb brit cégében, a South Sea Companyben. Érezte, hogy a piac kezd elszállni, ezért eladott: 100 százalékos nyereséggel, 7 000 fontot téve zsebre. Néhány hónappal később viszont a piac lelkesedésétől megszédülve sokkal drágábban visszavásárolt. Aztán a buborék kipukkant.
- 11720 tavasza: Newton 100 százalékos nyereséggel elad, 7 000 fontot keres.
- 2Pár hónappal később: a lelkesedés magával ragadja, sokkal drágábban visszavásárol.
- 3A buborék kipukkan: 20 000 fontot veszít, ami mai értéken több mint 3 millió dollár.
Szemléltető ábra. A számok Jason Zweig kommentárjából valók, a könyv bevezetőjéhez.
Zweig ezzel a történettel mutatja meg, hogyan írhatja felül a tömeg lelkesedése még a valaha élt egyik legokosabb ember ítélőképességét is. Newton állítólag azt mondta, hogy az égitestek mozgását ki tudja számítani, de az emberi őrültséggel nem boldogul. Élete hátralévő részében nem engedte, hogy a jelenlétében kimondják a „déltengeri” szót.
A befektető legfőbb problémája – és egyúttal legrosszabb ellensége is – minden bizonnyal saját maga.Benjamin Graham, a könyv bevezetőjében
Ezt az érzést ma is ismered. Egy ismerősöd elmeséli, mennyit keresett egy részvényen, az árfolyam napok óta csak felfelé megy és egyre sürgetőbbnek érzed, hogy te is vegyél. A sürgetést nem új információ okozza, hanem a félelem, hogy kimaradsz. A veszélyes pillanat az, amikor a már megszerzett nyereség is kevésnek tűnik, mert mások közben még többet keresnek.
Graham ezért nem tőzsdetippeket ad, hanem fegyelmet. Előre végiggondolod, miért vennél meg valamit. Ha aztán valaki egy látványos nyereséggel dicsekszik, van mihez visszanyúlnod.
1
Mit veszek?
Egy mondatban, a saját szavaiddal.
2
Miért éri meg?
Nekem, ezen az áron, nem csak úgy általában.
3
Mikor kell a pénz?
És mekkora esés borítaná fel a terveimet.
Ha a válaszból csak annyi jön ki, hogy „mindenki ezen keres”, akkor még hiányzik a saját indokod.
Az első lecke tehát egyszerű, csak nehéz betartani: mások nyeresége önmagában még nem ok arra, hogy te is vásárolj. Graham minden későbbi módszere erre a saját mércére épül.
2. hét · Piac úr · Jason ZweigKiküldve:
Piac úr: az ár ajánlat, nem ítélet
Képzeld el, hogy van egy szomszédod, aki minden reggel becsönget és mond egy árat a lakásodra. Nem csak mondja: annyiért meg is venné. Hétfőn jókedve van és 90 milliót kínál. Szerdán rosszul aludt, úgyhogy már csak 45-öt. Csütörtökön megint 80-at.
A lakás közben ugyanaz: ugyanaz a környék, ugyanaz a rezsi, ugyanaz a konyha.
Szemléltető számok. Az ajánlat naponta változik, a lakás nem.
Mit csinálnál? Kinevetnéd. És ha tényleg eladnád, megnéznéd, mennyiért kelnek el a hasonló lakások a környéken, nem a szomszéd hangulatához igazodnál. Grahamnek volt egy neve erre a figurára: Piac úr. A könyvben egy üzlettárs, aki minden nap árat mond a közös cégetekre, a mi magyar változatunkban a szomszéd. A lényeg ugyanaz: Piac úr maga a tőzsde. Minden nap kapsz tőle egy árat, néha lelkeset, néha pánikolót, de az ár ajánlat, nem ítélet. Nem kell üzletelned vele csak azért, mert becsöngetett.
A valódi befektető szinte soha nincsen arra kényszerítve, hogy eladja részvényeit.Benjamin Graham
Zweig ehhez feltesz egy kérdést, amitől leesik a tantusz. Ha 1 óra 24 perckor megnézted a portfóliódat és 1 óra 37 perckor megint ránéznél: felhívnál egy ingatlanügynököt is kétszer 13 perc alatt, hogy most mennyit ér a lakásod? Nyilván nem. És attól, hogy nem tudod percre pontosan a lakásod árát, egy fillérrel sem ér kevesebbet. A részvényeddel ugyanez a helyzet: minél ritkábban nézed, annál kevesebb esélyt adsz Piac úrnak, hogy megmondja, hogyan érezd magad.
Ez a kisbefektető legnagyobb előnye: téged senki nem kényszerít eladásra. Nem kell megjósolnod, merre megy a piac és nem kell okosabbnak lenned senkinél. A gyakorlatban elég egy szabály: válassz egy napot a hónapban, amikor ránézel a befektetéseidre, és ne adj el akkor, amikor Piac úrnak éppen rossz napja van.
3. hét · a nagymama és a vőlegényKiküldve:
Nem az életkorod dönt, hanem az, hogy mikor kell a pénz
A legismertebb hüvelykujjszabály szerint 100 mínusz az életkorod, annyi százalék részvényed legyen. Jason Zweig két emberrel mutatja meg, miért sántít ez.
89éves nagymama
Szép vagyon, tisztes nyugdíj, egy rakás unoka.
100 mínusz életkor szabály
11% részvény
Valójában: a nyugdíjából megél, a vagyon az unokáké lesz. A pénze évtizedekre fektet be.
25éves vőlegény
Az esküvőjére és a lakás önerejére gyűjt.
100 mínusz életkor szabály
75% részvény
Valójában: pár éven belül kell a pénz. Ha addig jön egy nagy esés, nincs lakás.
Zweig szerint a nagymamának bolondság lenne a pénze nagy részét kötvényben tartani, a vőlegénynek pedig őrültség minden pénzét részvénybe tenni.
És itt a csavar: Graham az egész arány-fejezetben egyszer sem írja le az életkor szót. Nem az éveid száma dönt, hanem az, hogy mikor kell a pénz. Graham egy sávot ad, amiből szerinte nem érdemes kilógni.
A befektető soha ne tartsa részvényekben tőkéje kevesebb mint 25 százalékát és több mint 75 százalékát.Benjamin Graham
Graham sávja: 25–75%
5 éven belül kell
ne legyen részvényben
5–15 év
a te döntésed: mekkora esést bírsz ki alvás nélkül?
15 évnél tovább ráér
mehet a sáv felső felébe
Egyszerű fogódzó a sávon belül. Tájékozódási keret, nem személyre szabott tanács.
Csak ne felejtsd el, hogy a könyv 1949-es. Ma sokan tartják a pénzüket teljesen részvényben vagy teljesen részvény nélkül és mindkettő működhet, ha tudod, mivel jár. A 100 százaléknál ki kell bírnod, hogy egy nagy esésben akár a felére olvadjon a pénzed, a 0 százaléknál pedig lemondasz arról a hozamról, amit a részvények a múltban hosszú távon hoztak.
Ha nem tudsz dönteni, kezdd nyugodtan a sáv óvatosabb végén. Írd fel egy papírra, hány év múlva kell a pénz és hány százaléka legyen részvényben, aztán évente egyszer, egy fix napon állítsd vissza ezt az arányt: eladsz egy keveset abból, ami elszaladt, és veszel abból, ami lemaradt. Nem azt kell kitalálnod, merre megy a piac, hanem azt, hogy mikor kell a pénz.
4. hét · biztonsági ráhagyás · záróKiküldve:
Nem az számít, mit veszel, hanem mennyiért
Képzeld el a tökéletes lakást: jó környék, jó állapot, jó iskola a sarkon. Most képzeld el, hogy a dupláját kérik érte, mint amennyit ér. Ugyanaz a lakás, mégis rossz vétel. Ez Graham egész könyvének a lényege: nincs jó és rossz részvény, csak olcsó és drága. A világ legjobb cége is rossz vétel túl magas áron.
Graham védekezése a túlfizetés ellen a biztonsági ráhagyás: csak akkor vegyél, ha az ár jóval a dolog értéke alatt van. Ez a rés nyeli el, ha tévedtél vagy ha balszerencséd van. Graham szerint valódi befektetés nem is létezhet valódi biztonsági ráhagyás nélkül.
A kettő közti rés a biztonsági ráhagyás.
Szemléltető ábra. Minél nagyobb a rés, annál több tévedést bír el a vételed.
Ezzel csak egy a bökkenő: tudnod kellene hozzá, mennyit ér egy cég és ezt még a profik is gyakran rosszul lövik be. Na de mit csinálj, ha nem akarsz cégeket elemezni? Graham már a könyv első oldalain erre adja a választ: a rendszeres havi vásárlást. Nem az árat találgatod, hanem szétteríted a vásárlást az időben.
Hogy ez mennyit számít, azt Zweig egy 1929-es példán mutatja meg, a nagy tőzsdekrach évéből. Ugyanaz a pénz, ugyanaz a tíz év, két különböző út.
−40% helyett +30%Ugyanaz a pénz és ugyanaz a válság. Csak az egyik egyetlen áron vásárolt, a másik minden hónapban más áron.
Az amerikai részvénypiac 1929 szeptembere és 1939 augusztusa között, az Ibbotson Associates számítása Jason Zweig kommentárjában.
Hogy miért működik? Gondolj a paradicsomra a piacon: ha minden héten ugyanannyi pénzt viszel, drága héten kevesebb kerül a kosárba, olcsó héten több. Így magától több jut az olcsó hetekből, a legdrágább napon pedig sosem költöd el az egészet. Graham egy hasonló, szintén a krach előtt induló példa után ezt írta:
Ez az eredmény is meggyőző érv a stabil részvények rendszeres havi vásárlásának elve mellett.Benjamin Graham, a könyv bevezetőjében
A havi vásárlás tehát nem a lusták kibúvója, hanem olyan módszer, ami mellett maga Graham is érvel. Ezért hívom a kisbefektető biztonsági ráhagyásának: ez is a túlfizetés ellen véd, csak nem az árban van, hanem az időben. Nem kell eltalálnod a jó pillanatot, ha sok pillanatra osztod szét.
A könyv lényege 6 mondatban
Jellem, türelem és egy mérce, amit akkor is tartasz, amikor a tömeg mást csinál.
1
A befektetés jellem kérdése, nem IQ-é. Newton is elbukott, amikor a tömeg felülírta a saját ítéletét.
2
Mások nyeresége nem ok a vásárlásra. Előbb legyen saját indokod, csak utána vegyél.
3
Piac úr árat mond, nem ítéletet. Az ár csak ajánlat, téged pedig senki nem kényszerít eladásra.
4
Nem az életkorod dönt, hanem az, hogy mikor kell a pénz. Graham sávja 25 és 75 százalék részvény között van.
5
Nincs jó és rossz részvény, csak olcsó és drága. A biztonsági ráhagyás véd a túlfizetés ellen.
6
A kisbefektető ráhagyása az idő: a rendszeres havi vásárlás, amivel nem egyetlen ár dönt a sorsodról.
Gyakori kérdések a könyvről
Miről szól Benjamin Graham Az intelligens befektető című könyve?
Arról, hogy a befektetési siker nem az IQ-n és nem a tőzsdetippeken múlik, hanem a jellemen és a fegyelmen. Graham 1949-ben írta meg a hétköznapi befektetőknek, a magyar kiadás Jason Zweig mai példákkal frissített kommentárjaival olvasható. Warren Buffett szerint ez a legjobb könyv, amit a befektetésről valaha írtak.
Mi Az intelligens befektető négy legfontosabb tanulsága?
Egy: a befektetés jellem kérdése, mások nyeresége önmagában nem ok a vásárlásra. Kettő: Piac úr minden nap mond egy árat, de az ár ajánlat, nem ítélet. A valódi befektetőt pedig senki nem kényszeríti eladásra. Három: nem az életkorod dönti el, mennyi részvényt tarts, hanem az, hogy mikor kell a pénz. Négy: nem az számít, mit veszel, hanem mennyiért, a kisbefektető biztonsági ráhagyása pedig az időben szétterített, havi vásárlás.
Mi az a biztonsági ráhagyás?
A különbség aközött, amit egy befektetés valójában ér, és amit fizetsz érte. Graham szerint ez a befektetés központi fogalma: csak akkor vegyél, ha az ár jóval az érték alatt van, mert ez a rés nyeli el a tévedést és a balszerencsét. Aki nem akar cégeket elemezni, annak a rendszeres havi vásárlás ad hasonló védelmet, mert így soha nem egyetlen, esetleg túl drága pillanatban fekteti be az összes pénzét.
Kinek szól Az intelligens befektető?
Graham nem profiknak írta, hanem a hétköznapi befektetőnek, akit óvatos befektetőnek hív. Ettől még nem könnyű olvasmány: a régi példák és a sok táblázat miatt sokan megakadnak benne, ezért sokat segít Zweig mai kommentárja. Kezdőként érdemes a jellemről és Piac úrról szóló részekkel kezdeni.
Olvasd el az egész könyvet
Ez az összefoglaló négy hét sűrítménye. A teljes gondolatmenet, Buffett előszava és Zweig mai példái a könyvben vannak. Nem könnyű olvasmány, de ha egyetlen klasszikust olvasnál el a befektetésről, ez legyen az.
Megszerzem a könyvet A könyvek után jöhet a gyakorlat: 30 napban megtanulhatsz befektetni →